Van egy dokumentum, amelyhez mindig fordulhatunk, ha a hazai szabályokban elveszítjük a bizalmunkat. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a XX. század szégyenteljes eseményei után, azok bármikori megismétlődésének elkerülése érdekében született meg és az értékrend, amit megtestesít, a mai napig sem kopott meg. Ez az értékrend azonban sok országban a mai napig nem számít magától értetődőnek. Ezekkel az országokkal pedig nagyon veszélyes túl közeli kapcsolatba kerülni. Az új szövetségesek könnyen elképzelhető, hogy új értékrend elfogadását követelik majd meg.

A kétharmados törvények egy lehetséges kormányváltás után sem fognak eltűnni. Megoldást kell találni a bebetonozottnak vélt törvények szorítása ellen. Azért, hogy az elkövetkező évtizedekben az ország működése ne lehetetlenüljön el.

Egy újabb eshetőségre.

Napjainkban újból Magyarországtól hangos a világsajtó. Legalábbis annak egy szegmense. Vannak olyan pozíciók, amelyek betöltőinek az egyéni érdekeiket háttérbe kell szorítaniuk ahhoz, hogy az ország ne szenvedjen nehezen helyrehozható károsodást. Bizonyos helyzetekben ez egyértelművé válik. Ezekből az esetekből pedig mindannyiunknak tanulnunk szükséges.

Jogállamiságunk kiépítésének kezdetei előtt tisztelegve Azon fiatalok emlékére, akik még a legnagyobb akadállyal is szembe mertek nézni. Azon emberek emlékére, akik mertek lépni, amikor megérezték a pillanat nyújtotta lehetőséget.

„Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket.” Sir Winston Churchill "Rossz időket érünk, Rossz csillagok járnak. Isten ója nagy csapástól Mi magyar hazánkat! -" Arany János: Zách Klára

Az alkotmányok története rendkívül tanulságos. Nem elég demokratikusnak mondani vagy annak láttatni magunkat. Biztosítékok nélkül a szavak nem érnek semmit. Demokratikus diktatúra vagy diktatórikus demokrácia nem létezik. A két fogalom kizárja egymást. A Szovjetunió egyik történelmi szerepe talán az volt, hogy ezt örökre megtanulhassa az emberiség. Írásos nyoma ennek a hagyatéknak a sztálini alkotmány.

A jövőnkért mi magunk felelünk. Azért létezik választójogi korhatár, mert alapfeltevés az, hogy 18. életévének betöltésétől kezdve egy ember teljes felelősséget viselhet a döntéseiért. Döntést hozni azonban felelősséggel csak úgy tudunk, ha visszatartott információk nélkül dönthetünk. Erre viszont a választások alkalmával esélyünk sincs. Kinek kell viselnie a felelősséget az elhibázott döntésért? A politikusnak vagy a választópolgárnak?

We keep moving forward, opening new doors, and doing new things, because we're curious and curiosity keeps leading us down new paths. Walt Disney Bármi történjen is, csak menj tovább előre!

A visszaszámlálás a végéhez közeledik. A demokratikus alkotmány végperceivel együtt Magyarország ideje is vészesen fogy. A nagypolitikában a hibák sosem maradnak megtorlatlanul.