„Egy kis virányt a puszta homokon”

Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban

2010. november 16-án a Magyar Köztársaság Országgyűlése megszavazta a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetője által benyújtott alkotmánymódosító javaslatot. A jövőben az Alkotmánybíróság csak akkor vizsgálhat felül és semmisíthet meg egy jogszabályt, ha azok az élethez és az emberi méltósághoz való jogot, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságát vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokat sértik. A magántulajdonhoz való jog a felsorolt alapjogok között nem szerepel. Így ezen jog sérelmére hivatkozással nem kezdeményezhető az Alkotmánybíróság eljárása és a magántulajdonhoz való jog megsértése miatt az Alkotmánybíróság adótörvényt, valamint költségvetési törvényben foglalt rendelkezéseket nem nyilváníthat alkotmányellenesnek és nem semmisíthet meg.

Hogy miért maradt ki a magántulajdonhoz való jog a kiemelt alapjogok közül? A frakcióvezető úr – saját szavait idézve – az emberi méltósághoz való jogot egyszerűen fontosabbnak érezte. Úgy látta, hogy az Alkotmánybíróság legtöbb döntése ezzel az alapjoggal kapcsolatos. Érdekes érvelés. Az tény, hogy az emberi méltóságra gyakran hivatkozott az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban, de tudni kell, hogy ezt pusztán azért tette, mert az emberi méltósághoz való jog a többi alapjog anyajogának számít. Minden (alap)jog az emberi méltósághoz fűződő jogból vezethető le, ami minden embert – függetlenül  bármilyen egyedi, megkülönböztető tulajdonságától – megillet. Nem azért hivatkozott oly gyakran az Alkotmánybíróság erre az alapjogra, mert az fontosabb, mint a magántulajdonhoz fűződő jog. Az emberi méltósághoz fűződő jogból eredeztethető az összes többi alapjog, és ezért erős „hátországát” is nyújtja többi alapjognak. Az emberi méltósághoz fűződő jogra mindig hivatkozhatott az Alkotmánybíróság, ezért és nem más okból szerepeltette azt oly gyakran határozataiban.

A szavazás eredményére sokan sokféleképpen reagáltak. A jelenlegi magyar politikai életben a második legnagyobb ellenzéki párt szerepét betöltő csoportosulás demonstrációt tartott a Kossuth Lajos téri Károlyi Mihály szobornál. Károlyi Mihály magyar történelemben játszott szerepe a mai napig viták forrása Magyarországon. Arról, hogy mekkora szerepe volt Károlyi Mihály miniszterelnöknek az ország eddig átélt legnagyobb tragédiájában, mindenkinek joga saját véleménnyel bírni. Azonban a véleménnyel bírás és véleménynyilvánítás joga nem foglalja magában mások véleményének kiszorítását, elnyomását. A demonstráción részt vevő a több száz fős tömeg azonban úgy tűnik ezzel nem volt tisztában, legalábbis erre utal az a tény, hogy azt az egy szál gyertyát sem engedték meggyújtani a volt miniszterelnök szobránál – annál a szobornál, amit egyébként hevesen igyekszik ugyanez a csoportosulás eltávolítatni a Kossuth térről – amit egy középkorú nő még a tüntetés kezdete előtt próbált Károlyi Mihály emlékére a gyülekező tüntetőktől nem messze elhelyezni. Gyertya helyett táblát kapott a nyakába egykori miniszterelnökünk „Én felelek Trianonért” felirattal. Később pedig egy kipát tettek az egykori kormányfő fejére. Ezt többször eltávolították, de mindannyiszor vissza is helyezték Károlyi Mihály fejére, egyszer például az a képviselő tette vissza az ominózus kipát a szoborra, aki – saját bevallása szerint – a demokráciát nem szereti, és akinek ezen oknál fogva, az ellen sem lenne kifogása, ha a kormányfő döntene minden kérdésben, egy személyben. Az a kijelentés, amit egy másik képviselő hangoztatott, miszerint „Nem fognak palesztinokká tenni minket a saját hazánkban”, sok mindent elárul és megerősít a párt által köztudottan vagy feltételezetten vallott nézetekről.

Ha valaki veszi a fáradságot és végigböngészi a Magyar Köztársaság Országgyűlésének honlapján a frakciók névsorát és megtekinti egyes képviselők „profilját”, beleolvas felszólalásaikba, meglehetősen vegyes érzelmeket átélve távozhat “Az Ország Házának” oldaláról. A közéleti eseményeket is figyelembe véve, mindinkább egyértelművé válik az érdeklődő szemlélődő számára, hogy honatyáink némelyikének még mindig nem sikerült elsajátítania az emberi lét három alaptörvényének számító igazságot, miszerint először vagyok ember, „csak” utána vagyok magyar, és „pusztán” harmadik szempontként szerepelhet az, hogy milyen vallásúnak tartom magam. A sorrend felborításának következményére már szolgált példával a világtörténelem. Ha megint minden összetörik, akkor félő, hogy már az égre sem fogjuk tudni haragunkat kiírni. Az ég ugyanis előbb-utóbb megtelik.

No comments

Írja meg véleményét!