„Szabadságát az ember rendszerint akkor becsüli, amikor már nem szabad, vagy ha szabadságát végtelen áldozatokkal vívta ki.”

Széchenyi István

19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

(3) E jogkörében az Országgyűlés

a) megalkotja a Magyar Köztársaság Alkotmányát;

b) törvényeket alkot; (1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA)

Mindössze három szó, amely a demokratikus rendszer három különböző területéhez kötődik.

70/E. § (1) A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. (1949. évi XX. törvény)

Az idézett paragrafus rendelkezése szerint minden magyar állampolgár jogosult a több évtizednyi mókuskerék után arra, hogy bizonyos kor betöltésével megpihenjen és az államra támaszkodva, az állandó munkavégzés terhétől megszabadulva, békésen eltölthesse hátralévő nyugdíjas éveit. Az állam pedig gondoskodik az egykoron érte vérét és verejtékét hullató dolgozókról. Azonban a gondoskodás pénzbe kerül. Nem is kevésbe. Ha én előre akarok gondolkodni és a kötelező befizetéseken felül vállalom a minimális kockázatot, hogy egy kis nyereséggel és némi többletjövedelemmel vágjak majd neki, eltűnni látszó nyugdíjas éveimnek, akkor ehhez már nincs jogom? Úgy tűnik nincs. Már nincs. De akkor hova kerül az elkövetkezendő másfél évtizedben nyugdíjba igyekvők elmúlt években és a jövőben várható befizetése? Azt majd 15 év múlva megtudjuk.

61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás szabadságához, továbbá a közérdekű adatok megismeréséhez, valamint terjesztéséhez.

(2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.

(3) A demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében. (1949. évi XX. törvény)

A sajtónak szabadnak és sokszínűnek kell lennie. Ehhez joga van. Akkor miért kellene minden műsorfelületet, információforrást átvizsgálásra megnyitni bármilyen hatóság vagy szerv számára. Az új alkotmánytervezetet tanulmányozva feltűnik két ismerősen csengő mondat.

„Mindenkinek joga van a szólás és véleménynyilvánítás szabadságára, a közérdekű adatok megismerésére.      Az Alkotmány védi a sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való szabadságot, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza.” (A teljes szöveg elérhető a magyar parlament honlapján.)

1989-90-ben mást jelentett volna a sajtószabadság, mint 2010-ben? Az igazság az, hogy a sajtószabadság már születésekor, valamikor a XVIII. században sem jelentett mást, mint manapság. Én szabad vagyok, arról írhatok és tudósíthatok, amiről akarok, a többi magyar állampolgár pedig szabadon eldöntheti, hogy elolvassa-e a soraimat, meghallgatja-e szavaimat. Ha végképp nem figyelnek rám, úgyis elhallgatok. De ha elhallgattatnak, akkor zúgolódom. József Attila szavai szerint: „Ahol a szabadság a rend, mindig érzem a végtelent”. De ha beszűkítik a végtelen kínálta lehetőségeket, akkor félő, hogy visszacsúszunk oda, ahonnan 20 kemény éve kínkeservesen megindultunk. Felmerül a kérdés akaratlanul is: Valóban megéri?

Néhány szó még az új alkotmányról. A tervezet már megszületett. Az általa felvetett kérdések sokasága is már felvetődött. Felélénkülni látszódik a vita az abortuszról, a magyarság keresztény gyökereinek hangsúlyozásáról, a Szent Koronára való hivatkozásról. Főképpen azonban arról, hogy kell-e egyáltalán nekünk új alkotmány. Azt mindenkinek látni érdemes, hogy a jelenlegi alkotmány keretei között a demokratikus rendszer működőképes. Voltak és vannak az alkotmányban ellentmondások, tény, de az Alkotmánybíróság az elmúlt húsz évben az ellentmondásoknak a nagy részét kiküszöbölte. Megszülettek azok az alapkőnek számító alkotmánybírósági határozatok, mint a 23/1990 (X. 31.) AB határozat a halálbüntetés eltörléséről, amelyek segítettek az Alkotmány vázát kitölteni, értelmezését adták a paragrafusoknak, a mindennapi jogalkalmazói munkában alkalmazhatóvá tették az alaptörvényt. Most már az elmúlt 20 év olyan, mintha meg sem történt volna alkotmányossági szempontból? „Az nem baj, ha változtatni, reformálni akarunk. Az azonban igen, ha mindehhez ész nélkül fogunk.”

5 Comments

5 Reader’s Comments

  1. Az alkotmányban az is benne van, volt és lesz: engem nem bánthatnak (még szóban sem), azért mert kisebbségben vagyok és/vagy milyen a vallásom.
    Még az a szabad sajtó sem, aki azt írhat, amit akar az alkotmány szerint. Mert az alkotmány szerint ezt mégsem írhatja!
    Az új médiatörvény vitatott passzusa egyelőre csak ennek betartásáról rendelkezik.
    A ördögöt kiáltók már előre feltételezik hogy ez alkalmas lesz a sajtó elhallgattatására.
    Arról persze nem szólnak, hogy a korábbi médiatörvény és a 49-es alkotmány alapján is elhallgattatták a médiát, ha akarták… és sokszor akarták is – sőt meg is tették.

  2. a mediatorveny gyors atfutattasa csak arra kellett, hogy a nyugdijugyekrol eltereje a figyelmet. valoszinu a mediatorveny modositva lesz, de addigra a tobbi mar nem lesz hir ugysem, emberek orulnek hogy elertek valamit es visszaall a rend, penz meg a zsebben ;)

  3. Semmi köze a témához, de valahová le kell írnom. Ki vagyok tiltva az origo fórumról mert felhívtam a figyelmet a gondolkodásra. Ez csak egy adalék a magyar viszonyokra. Azt hiszem itt a vége ennek az országnak. Kicsit el vagyok keseredve.Ha már itt tartunk, hogy egy “szubjektiv” vélemény miatt kitiltanak akkor miben reménykedünk? ja hogy nem is indokolják………az csak hab a tortán. Ez a nép nem is érdemel mást, ennyi………megkapták.

  4. A szlovák létemre eskoszom,eskoszom hogy továb rabok -nemleszunk,nemleszunk. Petrovič Alexander – 2010.De mi lessz velunk a kuzépeurópai néppel ha új Mussolini lesz magyar nép vezérje???

  5. Ne legyünk illúzióban.Naponta tiporják a sárba az Alkotmányt.

Írja meg véleményét!