„Nemzetünknek mindig az volt egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát.”

Széchenyi István

„Az államférfi a következő nemzedékre gondol, a politikus csak a következő választásokra.”

Sir Winston Churchill

Sir Winston Churchill számos jeles mondása közül a szerző figyelmét a fenti, címként kezelt idézet ragadta meg a leginkább. A XX. század egyik legkiemelkedőbb politikusa a maga zsenialitásával kiválóan fogalmazta meg azt a dilemmát, ami számos XXI. századi, szellemétől messzire távolodott kollégája munkásságát figyelve akarva-akaratlanul megfogalmazódik az érdeklődő szemlélődőben. Churchill nemes egyszerűséggel ráérzett arra a veszélyre, amit azok az emberek jelentenek a jelen és jövő nemzedékek számmára, akik önmagukat is becsapva a rájuk bízott hatalommal sem bánni, sem helyesen élni nem tudnak.

1949. évi XX. törvény

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA

III. fejezet

A köztársasági elnök

29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

Magyarország parlamentáris demokrácia. Ez nem jelent mást, mint hogy: 19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. Kizárólag az Országgyűlésnek van joga mindenkire kötelezően érvényes jogszabályokat, törvényeket alkotni. Magyarország azonban a rendszerváltás idején ragaszkodott egy – akár csak reprezentatív funkciókkal felruházott – „az ország vezetőjének” szerepét betöltő tisztség létrehozásához. A köztársasági elnök nem más, mint az az egy személy, aki hivatalosan az ország első embere, Magyarország demokratikus berendezkedésének védelmezője.

Magyarországon a köztársasági elnököt nem a nép, hanem az Országgyűlés választja, méghozzá legalább ötven képviselő ajánlásával kétharmados, kétszeri sikertelen kísérlet után egyszerű többséggel. A félreértések elkerülése végett előre le kell szögezni, hogy a két fogalom (a nép és az Országgyűlés) nem egy és ugyanazon jelentést takar.

29/A. § (1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.

(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.

(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.

A közvetlen választás ellenzőinek érvei, miszerint az emberek hiszékenységét és egyes megnyerőnek vélt személyek népszerűségét kihasználva a tisztségre nem megfelelő személyek tölthetnék be – szerencsétlenül – ezen jelentős pozíciót, a modern politikai palettát szemlélve egyre megalapozottabbnak tűnnek. Azonban az Országgyűlésnek adott felhatalmazás is veszélyeket rejt magában. Hiszen ugyanazok az emberek juttatják a későbbi köztársasági elnök megválasztóit a parlamentbe, akik – nem kevésbé – megcsalatottan az ország első számú vezuetőjének közvetlen választása esetén akár ugyanazt az embert felruházhatnák a köztársasági elnök jogköreivel. Így pedig tulajdonképpen visszajutunk a probléma kiindulópontjába.

Mi a szerepe Magyarországon a köztársasági elnöknek?

(A szerző az alkotmány részletesnek tekinthető felsorolásából csak az általa – önkényesen – a legfontosabbaknak tartott szerep- és jogköröket emeli ki.)

30/A. § (1) A köztársasági elnök

a) képviseli a magyar államot, (miniszteri, miniszterelnöki ellenjegyzés nélkül)

b) a Magyar Köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket köt, ha a szerződés tárgya a törvényhozás hatáskörébe tartozik, a szerződés megkötéséhez az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges,

d) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját, (miniszteri, miniszterelnöki ellenjegyzés nélkül)

e) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, (miniszteri, miniszterelnöki ellenjegyzés nélkül)

f) javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, (miniszteri, miniszterelnöki ellenjegyzés nélkül)

g) népszavazást kezdeményezhet, (miniszteri, miniszterelnöki ellenjegyzés nélkül)

i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és előlépteti a tábornokokat; megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,

k) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,

l) dönt az állampolgársági ügyekben,

A fentebb megjelölt öt rendelkezés és intézkedés kivételével a köztársasági elnök miniszteri és miniszterelnöki ellenjegyzés nélkül érvényesen nem gyakorolhatja alkotmány és törvény adta jogait és hatásköreit.

A köztársasági elnök tisztségétől megfosztható, 31. § (4) ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

31/A. § (2) A tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt megsértő köztársasági elnökkel szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a felelősségre vonást.

(3) A felelősségre vonási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A szavazás titkos.

(5) A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.

(6) Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

A köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztás másik, súlyosabban minősülő esetköre,

32. § (1) Ha a köztársasági elnök ellen a felelősségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt indult, az Alkotmánybíróság eljárásában a büntető eljárás alapvető rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyűlés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli.

(3) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétől megfoszthatja, s egyidejűleg a Büntető Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja.

Mindezidáig Magyarországon köztársasági elnököt tisztségétől nem fosztottak meg. Az ország vezetőjeként a törvények tisztelete a legalapvetőbb elvárás a köztársasági elnökkel szemben. Azonban az írott törvények ismerete nem az egyetlen elvárás, amit egy demokratikus állam vezetőjével szemben támasztanak a modern kor felelősséggel és tisztán gondolkodni akaró és merő állampolgárai. A demokrácia íratlan törvényeinek, az ókori görög államférfiak, Periklész és az athéni bölcsek hagyatékának a XXI. században is érvényes lényegi elveit kell a demokratikus állam vezetőjének érteni és vallani, betartani és betartatni. Ha a vezető képtelen erre, akkor félő, hogy Széchenyi István sorai igazolást és bizonyítást nyernek, miszerint: Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni – ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.”

8 Comments

8 Reader’s Comments

  1. ezt a szöveget felesleges megváltoztatni az újban, hiszen semmi akadálya nincsen (az AB sem, az OGY sem az), hogy egy köztársasági elnöknek nevezett figurát bármikor le- vagy becseréljenek az autoriter hatalmukat módszeresen kiépítő, magukat államférfiként csodáló és csodáltató, de leginkább a Churchill meghatározása szerinti szimpla politikusok.
    node ki is az, aki jelen pillanatban “önállóan” gyakorolhatja a köztársasági elnök alkotmányos jogait, a magyar állam nemzetközi képviseletétől kezdve állampolgársági ügyekig.
    mindenféle indulatos kirohanások helyett, szeretném felhívni a figyelmet itt is Nagy József egy 2oo5-ben tisztességesen megírt cikkére a Mozgó Világban egy tisztességtelen pillanat-emberről. egy a sok közül, aki Churchill kattegóriáiból valahogy kimaradt (mindenre azért ő sem gondolhatott):
    http://epa.oszk.hu/01300/01326/00063/08nagy.htm

  2. Z. Gőz Olivér

    Ha ez ilyen egyszerű lenne!

  3. ezt a szöveget felesleges megváltoztatni az újban, hiszen semmi akadálya nincsen (az AB sem, az OGY sem az), hogy egy köztársasági elnöknek nevezett figurát bármikor le- vagy becseréljenek az autoriter hatalmukat módszeresen kiépítő, magukat államférfiként csodáló és csodáltató, de leginkább a Churchill meghatározása szerinti szimpla politikusok.
    node ki is az, aki jelen pillanatban “önállóan” gyakorolhatja a köztársasági elnök alkotmányos jogait, a magyar állam nemzetközi képviseletétől kezdve állampolgársági ügyekig.
    mindenféle indulatos kirohanások helyett, szeretném felhívni a figyelmet itt is Nagy József egy 2oo5-ben tisztességesen megírt cikkére a Mozgó Világban egy tisztességtelen pillanat-emberről. egy a sok közül, aki Churchill kattegóriáiból valahogy kimaradt (mindenre azért ő sem gondolhatott):
    http://epa.oszk.hu/01300/01326/00063/08nagy.htm

  4. ???

  5. Ilyen báb még nem volt hazánkba vezető pozícióban ! Az utolsó mondat, teljes jellem képet ad ,a mai magyar viszonyokról !

  6. Elkövethet bármilyen törvénybe ütközőt, sajnos EZ az Országgyűlés EZT a köztársasági elnököt soha nem fogja elmozdítani. leváltására csak akkor kerül sor, ha OV azt akarja. Akkor azonban mindenféle komoly indok nélkül.

  7. #
    markspicc
    Gondolj bele, h vajon Tőkés miért is kért magyar állampolgárságot?
    Érik a csere!! :-(

  8. A csinos kis szerző ugyan nem mondja ki, de értjük, Schmittre gondol. Nem kis bátorság 21 évesen véleményt mondani egy 69 éves négy nyelven tárgyalási szinten beszélő emberről, aki azért valamit letett a sportban hazánk asztalára!
    Voltak nála sokkal alkalmatlanabb vezetői is az országnak.

Írja meg véleményét!