„Valójában talán alig van más természetes szenvedélyünk, amely olyan nehezen volna leigázható, mint a büszkeség.”

Benjamin Franklin

A forrónak ígért ősz szürke hűvösségbe, ködös közönyösségbe fordult. Mekkora lehet a baj, ha az ország vezetői eddigi szemléletmódjuknak hirtelen teljesen hátat fordítanak és minderre még csak elfogadható magyarázatot sem nyújtanak? Ez azonban szemlátomást nem érdekel senkit. Legalábbis azokat nem, akiknek lehetősége, vagy legalább esélye lenne változtatni a dolgok folyásán. Akik még egy éve is ígéretet tettek arra, hogy nem engedik a magyar demokráciát meggyengíteni. Mi tehet az ember, ha az ostobaság és az arrogancia kikezdhetetlennek tűnő falaiba ütközik? Arra biztosan nem várhatunk, hogy majd mások megmentenek minket önmagunktól.

„Az emberiséget három nagy csoport alkotja: a mozdíthatatlanok, a mozdíthatók és azok, akik mozdulnak.”

Benjamin Franklin

Úgy tűnik, hogy a magyar társadalom a jól bevált módszerhez menekült. Egyszerűen nem vesz tudomást a körülötte zajló eseményekről, bezárkózik és érdektelenségbe burkolózik. Ez a mentalitás már többször a segítségére sietett a magyar embereknek, amikor olyan helyzetben találták magukat, amitől nem tudtak megszabadulni, amin nem tudtak változtatni. Nem túl bátor és dicső hozzáállás, de nekünk ez  jutott. A megszokottságnak ebből az állapotából sajnos egyetlen dolog szokta a társadalmat kizökkenteni. Egy fájdalmas és kijózanító felismerés. Amikor rádöbbennek az emberek arra, hogy hosszú-hosszú ideje folyamatosan hazudnak nekik és sokkal nagyobb a baj, mint azt korábban hitték volna. Ez a felismerés azonban mindig fájdalmas szokott lenni és általában túl későn érkezik.   

A diktatúrákban mindig maga a diktátor az, aki gondolati síkon a leginkább behatárolt és ezt az állapotát törekszik másokra is rákényszeríteni.

Mi a baj tulajdonképpen a diktatúrákkal? A diktatúráról való elmélkedéshez az emberiség hajnalához kell visszanyúlnunk. Két nagy ajándékot kaptunk az evolúciótól. Az értelmek és az érzelmek világát. Az első gondolat megszületésével, az első kezdetleges szerszám elkészítésével léptünk rá arra útra, amit az emberi nem mai napig tartó fejlődésének tekinthetünk. Emellett az érzelmek azok, amelyek segítették őseinket kiemelkedését az állatvilágból (pl. a temetkezés megjelenése, mint a tisztelet és érzelmi kötődés egyértelmű jelképe). (A két „ág” között helyezkedik el a művészet, amely egyszerre kötődik az értelemhez és az érzelemhez.) Az értelem és az érzelem (és a művészet) természetes jellemzője a szabadság. Szabad gondolkodásunk és érzelmeink áradata nélkül nem lennénk mások, mint puszta mechanikus robotok. Az a rendszer, amely arra törekszik, hogy kiöljön minden szabad gondolatot „alattvalói” fejéből, behatárolni igyekszik vágyai és érzelmei folyását, az a legnagyobb bűnt követi el ellenük. Megfosztja az embert attól a két képességétől, ami őt emberré teszik. Élettelen gépekké válnak az emberi lények és elveszítik emberi mivoltukat. A tényleges fizikai megsemmisítésen kívül ez a legnagyobb bűn, amit egy rendszer elkövethet. A szabad gondolkodásnak, mint mindennek valóban megvan a maga árnyoldala is. Szélsőséges esetben tragikus eredményre vezethet. De ez nem azt jelenti, hogy maga az alapgondolat hibás lenne. A megdöbbentő és szégyenletes következményekkel járó kilengések mindennel együtt járnak. Az ember ellentétekben képes gondolkodni. Egy jó gondolat, már megszületésekor magában hordja önmaga ellentettjét is. De ettől még az alapgondolat saját értékeiből nem veszít. 

„A politikában semmi sem történik véletlenül. Ha valami mégis véletlennek tűnik, azt biztos, hogy úgy tervezték meg.”

Franklin Delano Roosevelt

Nemcsak a politikában, a történelemben sem. Európa országai (és az Amerikai Egyesült Államok is) minden idők egyik legnehezebb problémájával néznek most szembe. Bár vannak biztató jelek (szakértői kormányok megalakulása), a fellélegzést hozó kiút még messze van.  Ami Európát olyan színessé és érdekessé teszi, a kultúrák és nemzetek gazdagsága, annak most az árnyoldala is megmutatkozik. Különböző országok, más és más értékpreferenciákkal és sajátosan megnyilvánuló nemzeti öntudattal. Az a bizonyos szuverenitás, amihez mindenki a végsőkig ragaszkodik elképzelhető, hogy meghaladottá vált? Európa annál erősebb, minél színesebb kulturálisan és minél egységesebb alapelveiben. A nemzetállamok mindenek felett álló szuverenitásának kora lejárt.

„A jog szenvedély nélküli értelem.”

Arisztotelész

Véleményem szerint Arisztotelész ugyancsak meglepődne, ha az aktuális törvényhozás újdonsült gyöngyszemeit olvasgatva napjaink Magyarországának viszonyaival szembesülne. A magyar parlament honlapján egy igen érdekes törvénykezdeményezésen akadhat meg a kíváncsi kutató szeme. Az Országgyűlés Hivatalához 2011. november 20-án Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről címmel egy figyelemre méltó iromány érkezett be. (A törvényjavaslat megtalálható a magyar Országgyűlés oldalán T/5005 Irományszám alatt.) A kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről alcímben a következő szöveg olvasható.

„A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei (az állampárt) felelősek”

„b) a kizárólagos hatalomgyakorlás és a törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért;

c) a tulajdon szabadságán alapuló gazdaság felszámolásáért, az ország eladósításáért és versenyképességének végzetes lerontásáért;

d) Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának és emberi erőforrásainak idegen érdekek alá rendeléséért;

e) az európai civilizáció hagyományos értékeinek módszeres pusztításáért, a nemzeti önazonosság aláásásáért;

f) az állampolgárok és egyes csoportjaik alapvető emberi jogaiktól való megfosztásáért vagy azok súlyos korlátozásáért,”

„ – a polgárok vagyonuktól történő önkényes megfosztásáért, a tulajdonhoz fűződő jogaik korlátozásáért;

 - a polgárok szabadságjogainak teljes elvételéért, a politikai vélemény- és akaratnyilvánítás állami kényszer alá vonásáért;

 - az emberek származásukra, világnézetükre vagy politikai meggyőződésükre tekintettel történő hátrányos megkülönböztetéséért, a tudáson, szorgalmon és tehetségen alapuló előremenetelének és érvényesülésének akadályozásáért;

 - a nevelésben, a művelődésben, a tudományos életben és a kultúrában politikai és ideológiai célokból történt visszaélésszerű beavatkozásokért;

 - az emberek magánéletének törvénytelen megfigyelésére és befolyásolására törő titkosrendőrség létrehozásáért és működtetéséért;”

„h) Magyarországnak az Európa és a világ nemzetei rangsorában történt történelmi lecsúszásáért;

i) mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indítékból követtek el, s amelyeket az igazságszolgáltatás politikai indítékból nem üldözött.”

Érdekes szavak, érdekes környezetből. Azonban a leginkább érdekfeszítő részletek csak ezután következnek. 

„4. A demokratikus átmenet során jogi elismerést nyert Magyar Szocialista Párt a Magyar Szocialista Munkáspárt jogutódaként, a törvénytelenül felhalmozott vagyon örököseként, a diktatúrában vagy az átmenet során megszerzett illegitim előnyök haszonélvezőjeként, valamint régi és az új pártot összefűző, a pártvezetést is jellemző személyi folytonosság okán osztozik mindazon felelősségben, mellyel az állampárt terhelhető.

5. A kommunista diktatúra alatt elkövetett, a rendszer kiépítését és fenntartását célzó bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, mely lehetőség — a jogfolytonosságot megszakító alkotmányos fordulat híján — az első szabad választás után sem nyílt meg.

Elmaradt a diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, nemcsak jogi, de erkölcsi értelemben is. Az Alaptörvény hatálybalépésével lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére.”

„7. A kommunista diktatúra rendszerszerűen idézte elő a jogsértéseket, de a cselekményeket az egyes emberek követték el. A ma élők és a jövő nemzedékek számára meg kell őrizni a bűntettek emlékét, és meg kell nevezni a bűnösöket.”

Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan

11. cikk

(1) A Legfelsőbb Bíróság, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében – sarkalatos törvénybe n meghatározott kivétellel – az Országos Bírósági Hivatal elnöke.

(2) A Legfelsőbb Bíróság elnöke, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke és tagjai megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

12. cikk

Ha a bíró az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati jogviszonya 2012. június 30-án szűnik meg. Ha a bíró az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. napja közötti időszakban tölti be, szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg.

(Alaptörvény 26. cikk  (2) A hivatásos bírákat – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.)

13. cikk

Ha az ügyész az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati jogviszonya 2012. június 30-án szűnik meg. Ha az ügyész az Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott általános öregségi nyugdíjkorhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. napja közötti időszakban tölti be, szolgálati jogviszonya 2012. december 31-én szűnik meg.

(Alaptörvény 29. cikk (3) Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.)

15. cikk

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tisztségének elnevezése az Alaptörvény hatálybalépésétől alapvető jogok biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosának és a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának jogutódja az alapvető jogok biztosa. A hivatalban lévő nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese; a hivatalban lévő jövő nemzedékek országgyűlési biztosa az Alaptörvény hatálybalépésétől az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese; megbízatásuk megszűnik az alapvető jogok biztosa megbízatásának megszűnésével.

16. cikk

A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik.

19. cikk

(3) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 70/E. § (3) bekezdés harmadik mondatát a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint nyugellátásnak minősülő ellátásokra azok feltételeinek, jellegének és összegének megváltoztatása, más ellátássá alakításuk vagy megszüntetésük tekintetében 2012. december 31-éig alkalmazni kell.

(1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/E. § (3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.)

22. cikk

(1) A helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében kerül sor. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választására – az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választás kivételével – az európai parlamenti képviselők választásával egy napon kerül sor; (…)

27. cikk

(1) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 12. § (2) bekezdését helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy más helyi önkormányzat részére való átadására 2013. december 31-ig alkalmazni kell.

(2) A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2011. december 31-én hatályos 44/B. (4) bekezdését 2012. december 31-ig alkalmazni kell.

(1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya 12. § (2) Helyi önkormányzati tulajdonnak az állam vagy helyi önkormányzat részére történő ingyenes átadásáról törvény rendelkezhet.

44/B. § (4) Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek, és kivételesen a képviselőtestület hivatala ügyintézőjének is.)

Záró rendelkezések

29. cikk

(1) Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései (a továbbiakban: Átmeneti rendelkezések) 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) (…)Az Átmeneti rendelkezések az Alaptörvény részét képezik.

A jog, ahogy az gyakran bebizonyosodik, nem csodaszer. A jog ember alkotta, mesterséges fogalom. Ebből kifolyólag semmi sem garantálja, hogy megalkotása és alkalmazása során nem fognak visszásságok felmerülni. Azonban nem mindegy, hogy egy jogalkotási ciklusban mennyi visszáságra derül fény. A törvényjavaslat általános indokolásának egyes részletei ugyancsak elolvasásra érdemesek.

„Magyarország 2011 áprilisában elfogadott Alaptörvénye 2012. január 1-jén hatályba lép, és felváltja a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt, amelynek keletkezéstörténetéhez és eredeti szövegéhez a magyar történelem egyik legsötétebb időszakának, a kommunista diktatúrának a fájdalmas emléke tapad, amelyet az 1989-90-es rendszerváltozás során a demokratikus jogállamba történ ő békés átmenet biztosítása érdekében tett – az akkori alkotmányozók által is ideiglenesnek tekintett – alkotmánymódosítások sem tudtak feledtetni. Magyarország új Alaptörvénye a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után új fejezetet nyit a történelemben, ugyanakkor az ahhoz kapcsolódó – szintén az Alaptörvény részét képező – átmeneti rendelkezések nem feledkezhetnek meg arról, hogy a békés átmenet ideiglenes alkotmánya sok tekintetben nem adott módot a kommunista diktatúrával kapcsolatos történelmi igazságtételt erkölcsi és jogi értelemben egyaránt szolgáló jogi keretek kialakítására. Erre figyelemmel a Javaslat tartalmazza a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenet egyes, korábban rendezetlenül maradt kérdéseinek olyan jogállami rendezését, amelynek célja nem a kommunista diktatúra hatalombirtokosaival szembeni megtorló jellegű bosszúállás, hanem a kommunista múlt valósághű feltárása és a társadalom igazságérzetének biztosítása.

Ezen, az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti kérdéseket tágan értelmező rész mellett a Javaslat tartalmazza azokat az Alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges, jogtechnikai jellegű átmeneti rendelkezéseket, amelyek a jogértelmezési viták elkerülése érdekében pontosan meghatározzák, hogy mennyiben érinti az Alaptörvény a hatálybalépése előtt kinevezett vagy megválasztott szervek és személyek megbízatását, a hatályban levő jogszabályokat, közjogi szervezetszabályozó eszközöket, illetve a folyamatban levő ügyeket.”

„Nem szabad hagynunk, hogy a félelmeink visszatartsanak a reményeink követésétől.”

John Fitzgerald Kennedy

A fenti részlet nem igényel részletes magyarázatot. Ez a törvényjavaslat egy valamire tökéletesen alkalmas. Arra, hogy Magyarország egyre kínosabbá váló helyzetéről megpróbálja elterelni a figyelmet. A szocialista rezsim bűneinek felsorolása azonban rendkívül kétélű fegyver. Ezen bűnök, amik ilyen módon bebetonozódnak Magyarország jogrendszerébe, nem csak szocialista-kommunista színezetűek lehetnek. Ahogy nyilvánvalóvá válik a szövegből az is, hogy az a néhány ember, akik eddig fel merték emelni a szavukat az aktuális kormányhatalom politikája és törvénykezési üzeme ellen, azoknak az új rendszerben túl sok babér nem teremhet. Még ha valóban szakmai okokból mondták azt, amit mondtak. Számunkra valóban nem ismeretlen az a helyzet, amikor a szakmai tudásnál fontosabbá válik a pártszimpátia és a párthűség. Volt már rá példa Magyarországon. Akkor egyszer túléltük. Talán megint sikerülni fog. A kormányzati hatalom által generált mostani szituációban végül is már csak a reménykedés maradt nekünk.

5 Comments

5 Reader’s Comments

  1. “Fel a fejjel”
    Tuskó Hopkins (Rejtő Jenő)

  2. Valóban.
    “Arra biztosan nem várhatunk, hogy majd mások megmentenek minket önmagunktól.”
    Igaz, én már azt sem értem, hogy miért nem olvassák ezt a cikket többen?
    Pedig érdemes!

  3. Minden svdaaadzl es kovetkezteteseddel egyetertek! Sajnos 2009-re idejutottunk Magyarorszagon (Europaban). Ez Europa??? Hat nem ezt vartuk 20 evvel ezelott. En most ugy erzem magam magyarkent, mint akit jol orrba vagtak es senki sem nyujtja felem a kezet. No remelem Au-ban mar nektek se es nekunk se lesz ilyen alazasban reszunk es emberhez melto eletet tudunk majd elni. Jo utat nektek 11-en es sok szerencset WA-ban!

  4. Umm, are you really just gvinig this info out for nothing?

  5. Lukács Ilona.

    Kanadai indiánok nagyszabású tiltakozássorozatot rendeztek Teherautókkal eltorlaszoltak egy országutat és egy vasúti fővonalat az Ontario szövetségi tartománybeli Deseronto térségében. Az utóbbi miatt a Via Rail országos személyszállító vasúttársaság kénytelen volt lemondani összes pénteki járatát az ország két legnagyobb városa, Montreal és Toronto között, továbbá Toronto és a főváros, Ottawa között.
    Az őslakosok korábbi hasonló tiltakozásai nemegyszer erőszakba torkollottak a közelmúltban, ezért a rendőrség most ― biztonsági megfontolásokra hivatkozva ― lezárta az indiánok tiltakozó akciónapjának helyszínét. Ehhez azonban le kellett zárnia Kelet-Ontario legforgalmasabb közútjának, a 401-es főútnak egy szakaszát is.
    Az őslakosságnak régi panasza, hogy rezervátumaiban sokkal rosszabb szinten jut közszolgáltatásokhoz, mint az ország többi lakosa. Ezenkívül állandó vita tárgya nyolcszáz kisebb-nagyobb államilag kisajátított földterület, amelyeket az indiánok továbbra is sajátjuknak tekintenek. 1995-ben azért rendeztek például a mostaninál is nagyobb tiltakozássorozatot, hogy visszanyerjék az 56 hektáros Ipperwash Természetvédelmi Területet. Szerintük e természetvédelmi terület, amely 1936-ban létesült Ontario szövetségi tartományban, a Huron-tó partján, egykor az indián őslakosság szent temetkezési helye volt.
    Kanada 33 milliós lakosságából mintegy 1,3 millióan tartoznak az őslakossághoz a 2001-es népszámlálás adatai szerint. Az őslakos indiánok nagy része rezervátumokban él, ahol az országos átlagnál sokkal nagyobb a munkanélküliség, súlyosabb probléma az alkoholizmus és a kábítószer-fogyasztás, és gyakoribb az öngyilkosság.
    TALÁN A KANADAIAKNAK A SAJÁT HÁZUK TÁJÁN KÉNE SEPREGETNIÜK ! Mielőtt minket Magyarokat kioktatnak. Ha jól tudom a Kanadai kormány a jenkikel versenyezve zárták az INDIÁNOKAT TO THE RESERVATION !!!
    RED INDIAN LOCK TO THE RESERVATION !!!

Írja meg véleményét!