„Soha ne hagyd, hogy olyan ember mondjon neked nemet, akinek nincs elég hatalma igent mondani.”

Eleanor Roosevelt

Baj van – Elbocsátó szép üzenet I.

egy demokratikus állam alkotmányának sírfelirata

- ami kimúlása pillanatában még mindig megmenthetne minket

Minden kormány politikájában a gazdasági intézkedések a legfontosabbak. Ha egy gazdaságpolitika elhibázott, akkor vele együtt bukik minden és mindenki. Ha ez a politika olyan emberek kezébe kerül, akik nem képesek a világban lejátszódó folyamatok megérteni, a gazdasági szövetségesekkel együttműködni, makacsul és önfejűen nem hajlandóak az egyértelmű figyelmeztető jeleket komolyan venni, azok nemcsak saját karrierüket veszélyeztetik, hanem egy egész ország jövőjét. Ehhez viszont senki sem kaphat felhatalmazást, erre senkinek sincsen joga. Bármekkora parlamenti többségen ücsörög is.  

Pár hónap elég volt ahhoz, hogy a demokratikus intézményrendszer visszasüllyedjen arra a kiindulópontra, ahonnan 1989-ben – felépítésekor – elindult. Egy kormányzattól az állampolgárok sok mindent eltűrhetnek. Ahogy vannak kiváló kormányok, úgy vannak gyengébbek is (hiszen ahogy vannak kimagasló elnökök, úgy vannak jelentéktelen, vagy akár káros gyakorlatot a maguk mögött hagyó elnökök). De mindennek van határa. Ha egy kormányzat sorra olyan lépéseket tesz, amelyekkel nemcsak magát, hanem egy egész országot és annak minden állampolgárát teszik a világ szemében nevetségessé, még rosszabb esetben elítélendővé, az a kormány elveszíti felhatalmazását egy ország vezetésére. Az állampolgárok millióinak jövőjét egy kormányzatnak sincs joga államosítani, tönkretenni.

Az elveszített demokrácia – és az utolsó lehetőség

Vegyük szépen sorjában. Fejezetenként.

1949. évi XX. törvény

I. fejezet Általános rendelkezések

1. § Magyarország: köztársaság.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

Ennek a kérdésnek az értékelése többször felmerült az elmúlt napokban. Az erőszakos úton való hatalomszerzésnek többféle módja lehet. Az azonban nem jelent erőszakot, ha valaki élve senki által korlátozni nem mert hatalmával minden döntését törvénybe iktassa képviselőivel. Senki nem kényszerítette őket, hogy álljanak be a sorba. Így kényelmesebb és egyszerűbb volt. Legalábbis nekik. Magánemberként. Az, hogy a honatyaság ennél kicsit többet jelent, az egy boldogabb világban evidencia lehet. Ott még nem tartunk. Egyszer majd fogunk. Talán.   

II. fejezet Az Országgyűlés

19. § (1) A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.

Hogyan lehet a törvénygyártól megszabadulni? Bebizonyosodott, hogy egy kétharmados többség rendkívül veszélyes lehet. Nem feltétlenül az, de rendkívül könnyen azzá válhat. Minden a bent ülőkön múlik. Jó lenne, ha az Ország Háza minden szempontból (nemcsak egy oldalúan) olyan lenne, mint egy malacpersely; nyílással a hasán, ahol az apraját ki lehetne rázni. A demokratikus alkotmány szerint az Országgyűlésnek kellene meghatároznia a kormányzás szervezetét, irányítását és feltételeit. Nem fordítva. Egy boldogabb világban ez valóban így lenne.

III. fejezet A köztársasági elnök

29. § (1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

31. § (1) Az elnöki megbízatás megszűnik:

a) a megbízatás idejének lejártával,

b) az elnök halálával,

c) a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) lemondással,

f) az elnöki tisztségtől való megfosztással.

(3) A köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges. Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.

(4) A köztársasági elnök a tisztségétől megfosztható, ha annak gyakorlása során az Alkotmányt vagy valamely más törvényt szándékosan megsérti.

A köztársasági elnök, mint az államszervezet demokratikus működésének őre. Ehhez elsősorban mindenkinek a fejében tisztázni kellene, hogy mi számít demokratikus működésnek. Ha pedig valakinek ez nem tartozik a szakterületéhez, abban legyen annyi becsület polgártársai irányába, hogy nem vállal el olyan feladatot, amihez nincsen meg a képesítése. Magas pozíciókban az önérdek és az önbecs kielégítésének mindenekfelett való előtérbe helyezése ugyanúgy egy ország megítélését és jövőjét veszélyezteti, mint egy hűséges szavazógépként működő Országgyűlés.

IV. fejezet Az Alkotmánybíróság

Az a bizonyos Alkotmánybíróság. És az a bizonyos 2012-es Alkotmánybíróság. Lehet arra hivatkozni 2011 decemberének derekán, hogy lám, lám mégiscsak jogállam Magyarország, hiszen szabadon működhet az Alkotmánybíróság, olyan jelentős kétharmados többséget igénylő törvényt is meg mer és hajlandó is semmisíteni, mint az egyházügyi törvény. Na igen, ha az Alkotmánybíróság tevékenységének lehetővé tételéért külön dicséretet vár egy kormányzat, olyasvalamiért, aminek az Alkotmánybíróság gyakorlatában egyébként magától értetődőnek kellene lennie, ott valami már nagyon elromlott. Hogy az új, kibővített Alkotmánybíróság hogyan döntött volna a felvetett kérdésekben, arról csak találgatni lehet. Majd 2012-ben, az új Alkotmánybíróság felállásával nagy valószínűséggel még ez az akadály sem fog a kormányzat útjában állni. Egy köztársasági elnök, aki bármit aláír, amire a kormányzat megkéri és egy Alkotmánybíróság, amelynek tagjai jelentős részben az adott kormányzatnak köszönhetik pozícióikat, nos ez így nem lesz túlságosan szerencsés kombináció Magyarországnak. Pár hónapon belül mindenre fény derül.

2 Comments

2 Reader’s Comments

  1. Kedves Zsolt, Gabriel: hogy mire kepes a ptoilika, szerintem ne legyenek illuzioink:tobb is veszett Mohacsnal, mint 2 kereskedelmi radio megszuntetese. Es valoban, a nagy tobbseg nem fog semmilyen szinu szallagot kituzni a gomblukara, lakasara, autojara, stb.nem eri tragediakent meg a tortenteket.Es mi a helyzet a rajongokkal ? Hat ok felvannak haborodva, stb. de mi lenne, ha ezt a valtozast pozitivan fognak fel? Hogy uj ter nyilt egy masfajta radiozas, stilus, barmi elott?Eltunodnenek, hogy masfajta minoseget is lehetne adagolni a nap 24 orajaban?Az uj arcokrol hangokrol nem is beszelve. Ha ennyi egyetem, foiskola ontja a mediasfiatalokat, illo lenne nekik is teret adni!Ui. olyan egyes regi nagyokkal a helyzet, mint a Heti Hetessel (amikor meg Tv-ztem, 4 eve, meg elmeny volt oket nezni). Onmaguk emlekmuve lettek idokozben, balvanyok, mint a Voros-teren integeto dulongelo elvtarsak egykor, akik es a publikum lassankent azt sem tudtak kit es miert eljeneznek, csak eljeneznek. A rajongok es ok meg lassan azt sem tudjak miert kell allandoan happynek lenni, csak vigyorognak, mert 2 ismert arc hatalmasakat hahoraszik. Eleget formaltak a hangulatot. Most hadd formalja mas is (A munkanelkulisegtol valoban biztos nem kell felteni oket, ezt Gabriel jol mondta

Írja meg véleményét!