„Nem ellenségek vagyunk, hanem barátok. Nem szabad ellenségeskednünk, lehetnek közöttünk feszültségek, de a szeretet sohasem törhet meg. Az emlékezet titkos húrjai meg-megpendülnek, midőn jobbik természetünk lágyan megérinti őket.”

Abraham Lincoln

Nem tudod, hogy mid van, amíg el nem veszíted

V. fejezet Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa

Az országgyűlési biztosok fontos szereplői voltak a magyar demokráciának. Olykor kellemetlen pillanatokat is okoztak az aktuális kormányzatnak. De az ombudsmanok nem azért szerepelnek a demokratikus intézményrendszerben, hogy a kormányzatoknak hízelegjenek, féktelen hatalomvágyuk megnyilvánuló jelei felett szemet hunyjanak. Feladatuk az, hogy a magyar állampolgárok mindenekfelett álló érdekeit képviseljék. A biztosok tevékenységét minden demokratikus állam kormányának tűrnie kell.

VI. fejezet Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank

Ezen két intézményre vonatkozó kormányzati szabályozási terv volt Európában az utolsó csepp a pohárban. Az Európai Unió nem tűri el, hogy tagállamai nemzeti bankjainak autonómiáját csökkentsék. Elég csak belegondolni, hogy milyen eszközöket kezel ez az intézmény. A gazdaság egyik főütőerét képezi az a Nemzeti Bank, amely többek között

(1) meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát,

(2) kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra,

(3) hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt,

(4) a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez (2001. évi LVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról).  

Ennek az intézménynek a függetlenségéhez minden körülmények között tiszteletben kell tartani. A támadásoknak, amelyek belülről érik folyamatosan, azonban nem tud a végtelenségig ellenállni. Ez az intézmény a Magyar Köztársaság talán utolsó autonóm intézménye. A Nemzeti Bank egy demokratikus államban soha nem lehet egy kormányfő koronagyarmata. Az adott ország érdekeit képviselő sajátos hatalommal rendelkező szervezetnek kell maradnia.

VII. fejezet A Kormány

35. § (1) A Kormány

a) védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait;

b) biztosítja a törvények végrehajtását;

c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket;

d) biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;

g) meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről;

j) közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt;

k) képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben;

(1949. évi XX. törvény a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA)

A nehéz helyzet megfelelő kormányt kíván. Minden embernek joga van hozzá, hogy a világhoz a saját módján, a saját értékrendszerének megfelelően álljon hozzá. Mindaddig, amíg ezzel másoknak nem árt. Ha viszont olyan emberek élnek elferdült és mások számára érthetetlen álmaik világában, akik egy egész ország jövőjéért felelősek, az rendkívül kellemetlen helyzetbe hozhatja az adott állam összes többi polgárát. Még ha a kormány jót is akar, vagy azt gondolja, hogy jó, amit tesz, hiszen akaratlanul, a legnagyobb jó szándékkal is lehet mérhetetlen károkat okozni. Minden kormánynak az rájuk szavazó emberek adják a kezébe a hatalmat. Más nem is foszthatja meg ettől a hatalomtól az adott kormányt.

(VIII. fejezet A Magyar Honvédség és egyes rendvédelmi szervek)

IX. fejezet A helyi önkormányzatok

44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselőtestület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják.

44/A. § (1) A helyi képviselőtestület:

a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül,

b) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat,

c) az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül. (1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA)

A szabadság kis körei. Lehetnének a helyi önkormányzatok, ha Magyarországon kialakultak volna a önkormányzatiság hagyományai. A 100-150 éves lemaradásunk egyik ékes példája a helyi önkormányzatok gyámoltalanságának, önellátásának szinte teljes hiánya. Ennek a hátránynak a leküzdésére azonban nem az erőszakos központosítás a legjobb módszer. Valóban szükséges lenne az önkormányzatokat összefogásra és nagyobb önellátásra biztatni. De egy ilyen változás elindításhoz szükség van az önkormányzatok együttműködésére is. Gyökeres és jelentős változás enélkül nem következhet be. 

X. fejezet A bírói szervezet  XI. fejezet Az ügyészség

50. § (1) A Magyar Köztársaság bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit.

(2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét.

(3) A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.

51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről.

(2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.

(3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség védelmében.

53. § (2) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. (1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA) 

A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. Az igazságszolgáltatás függetlensége a demokrácia egyik legelemibb, evidenciaként kezelt, megkérdőjelezhetetlen előfeltétele. Akárcsak az ügyészség, mint jelentős hatalmat képviselő szervezet pártatlan működése. Nem lehet olyan emberek kezébe adni az ilyen fajsúlyú szervezetrendszerek vezetését, akik le vannak kötelezve a mindenkori kormányzat vezetőinek. Elég csak belegondolni, hogy miért követelték már a legelső emberi jogokért küzdő személyek/szervezetek is ezen szervek tisztességes működésének deklarálását és biztosítását. Milyen negatív tapasztalatok indították ezeket az elméket arra, hogy a harmadik hatalmi ág függetlenségét követeljék? És mi a garancia arra, hogy az említett tapasztalatok nem ismétlődhetnek meg?

XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek

Az emberi jogok szavakba öntése volt az egyik legnagyobb előrelépés a történelemben. Ha már egyszer embernek születtünk, akkor jogunk és kötelességünk is emberhez méltó életet élni. Mint gondolkodó, alkotó, környezetüket tudatosan átalakítani képes lények, felelősséggel tartozunk mindenért, amire tevékenységünk közvetve vagy közvetlenül kihatással lehet. Az emberi jogok napjainkra már több száz éves fejlődésre tekintenek vissza. Azonban sosem szabad elfelejteni, hogy mi állt ezen jogok megszületésének hátterében. Ha a XVIII. században tiszteletben tartották volna a szólás, a gyülekezés, a vallás vagy a véleménynyilvánítás szabadságát, akkor nem lett volna szükséges ezen jogok garantálására különféle deklarációkat megfogalmazni. A jogok követelése akkor jut bárkinek is az eszébe, ha ezen jogait veszélyben érzi. Egy jól működő demokráciában még csak fel sem szabad merülnie annak, hogy saját jogaik védelmére az állampolgároknak síkra kelljen szállniuk. Egy demokratikus rendszerben vannak magától értetődő dolgok: a hatalmi ágak elválasztása, az emberi jogok garantálása, egy toleráns és nyílt, erős középosztályon alapuló társadalom. Ha egy ország legalább erőfeszítéseket tesz az irányába, hogy ezen feltételeknek megfeleljen, akkor az az ország valószínűsíthetően jó úton jár. De nagyon vigyázni kell arra, hogy ha egy ország már elindult a demokratikus berendezkedés felé vezető úton, az néhány elhibázott lépéssel ne csússzon vissza a kiindulási pontra. Ne kelljen mindig mindent elölről kezdeni. Mert, ha mindig elölről kell kezdeni az építkezést, akkor az a ház sosem épül fel, vagy mire a földszintet berendezzük, addigra a szomszéd, illetve a fővárosi szövetségesek már a huszadik, századik, vagy százötvenedik szinten járnak. És a lemaradás behozhatatlanná válik.

Karácsonyi ajándék – kissé megkésve

Ady Endrétől 1899-ből mindenkinek, akinek jelent valamit

Karácsony   

Ma tán a béke ünnepelne,

A Messiásnak volna napja,

Ma mennyé kén’ a földnek válni,

Hogy megváltóját béfogadja.

Ma ugy kén’, hogy egymást öleljék

Szivükre mind az emberek -

De nincs itt hála, nincs itt béke:

Beteg a világ, nagy beteg…

Kihült a szív, elszállt a lélek,

A vágy, a láng csupán a testé;

Heródes minden földi nagyság,

S minden igazság a kereszté…

Elvesztette magát az ember,

Mert lencsén nézi az eget,

Megátkozza világra jöttét -

Beteg a világ, nagy beteg…

Ember ember ellen csatázik,

Mi egyesítsen, nincsen eszme,

Rommá dőlt a Messiás háza,

Tanítása, erkölcse veszve…

Óh, de hogy állattá süllyedjen,

Kinek lelke volt, nem lehet!…

Hatalmas Ég, új Messiást küldj:

Beteg a világ, nagy beteg!…

2 Comments

2 Reader’s Comments

  1. No! No comments.
    “Hatalmas Ég, új Messiást küldj:
    Beteg a világ, nagy beteg!…”

    Hát megjött. Itt van. Vagy nem?
    Talán mégis igaz:”Anyám Én nem ilyen lovat akartam” :-( (

  2. This is a neat summary. Thanks for sahirng!

Írja meg véleményét!