„Megesküdtem Isten oltáránál, hogy örökké küzdeni fogok az emberi elme feletti zsarnokság minden formája ellen.”

Thomas Jefferson

Lépésről-lépésre

Egy alkotmány megalkotása hosszadalmas és rendkívül sok kompromisszumot igénylő munka. Fontos felismerni azt a helyzetet és pillanatot, amikor a megfelelő elhatározottság a társadalom szereplőit áthatja és államuk jogi alapjainak lerakása céljából készek a közös alkotmányozási asztal mellé ülni. Ez tehát az első lépés; az alkotmányozási folyamat szereplőiben az alkotmányozási igény megszületése és megfelelő szintű támogatottsága.  

„A demokrácia nemcsak egy kormányzási forma. Sokkal inkább alapelveiben rejlik a valója.”

Thomas Woodrow Wilson

A második lépés a szükséges szereplők, az alkotmányozó gyűlésen résztvevők körének megjelenése. Egy alkotmány egy ország törvényrendszerének az alapja. (Csak a törvényrendszerének, erkölcsi és vallási kérdésekről egy alkotmány nem rendelkezhet; ez a világnézeti semlegesség elve.) Egy alkotmány megalkotása nehéz, fáradságos és sokszereplős feladat. Elterjedt tévképzet, hogy ez a feladat egyedül a politikusokra hárul. Egy állam alapszabályának megalkotásában minden érintettnek részt kell vennie. A pártok természetesen fontos részvevői a tárgyalásoknak, de nem csak ők képviseltethetik magukat. A demokratikus közegben fellelhető civilszervezeteknek (ún. NGO-k), a tudományos központok, az egyetemek képviselőinek, a meghívott mértékadó, köztiszteletben álló, megfelelő szellemi és gyakorlati tudással rendelkező jeles személyiségeknek helye kell, hogy legyen a nagy közös alkotmányozó asztalnál.

„Azok, akik megtagadják a szabadságot másoktól, maguk sem érdemelnek szabadságot.”

Abraham Lincoln

Az alkotmányt természetesen hivatalosan is el kell fogadni. A törvényhozó hatalomnak a szükséges többséggel meg kell szavaznia, törvényként be kell iktatnia a jogrendszerbe. De nemcsak a törvényhozó hatalom kaphat szerepet az alkotmány elfogadásában. A népnek is jogában áll dönteni felőle. A népszavazás kötelező záró eleme az alkotmányozási folyamatnak. Amennyiben a nép nem támogat egy alkotmányjavaslatot, az alkotmányozó gyűlésnek a javaslatot át kell dolgoznia. Majd az alkotmányszöveget újfent népszavazásra kell bocsátani. Az alkotmány nemcsak a törvényhozó hatalom, nemcsak a pártok, nemcsak a civilszervezetek és nemcsak a tudósoké lesz, hanem minden állampolgáré. Ezért szükséges a nép hozzájárulása. (Az ezen népszavazásokra költött pénz talán hasznosabb befektetés lenne még nehéz gazdasági helyzetben is, mint egy új stadion építése, vagy híres terek nehezen megérthető célból történő feltúrása, átrendezése.)  

„Minden nagyszerű dolog egyszersmind egyszerű is, és sokat egyetlen szóval ki lehet fejezni: szabadság, igazság, tisztelet, kötelesség, hála, remény.”

Sir Winston Churchill

Ahhoz, hogy egy alkotmányozási folyamat sikeres lehessen sok tényező együttes közrehatása szükséges. Egyrészt már rendelkezni kell egy szabályrendszerrel, amely az alkotmányozás ideje alatt az ország működőképességét fenn tudja tartani. Ne kelljen az alkotmányozási folyamaton elkapkodva, ezzel a felületességet és hibákat kockáztatva rohamléptekkel végigszáguldani. Nem ez a művelet lényege. Másrészt kellenek azok a pártok, civilszervezetek és jeles személyiségek, akik bölcsen, kulturáltan, kompromisszumokra képesen hajlandóak leülni egymással a tárgyalóasztalhoz. Harmadrészt pedig szükséges az, hogy az állampolgárok többségében gyökeret verjen a demokratikus szellem, a demokratikus értékek tisztelete és az önkormányzásnak az érzete. Hajlandó legyen dönteni az alkotmányról, hallgassa meg az érveket, érdeklődjön az alkotmányozási folyamat iránt és legyen tudatos állampolgár. Mind a három elem elengedhetetlen ahhoz, hogy tartós, a társadalom széles köreiben elfogadott, közmegelégedéssel a jogtörténetbe lépő alkotmány születhessen. Ha a folyamatba hiba csúszik, ha például a politika, a pártok, kisajátítják maguknak az alkotmányozást, akkor az a bizonyos alkotmány nem lehet egy bizalommal körülövezett jogrendszer alapja.

„A demokrácia addig nem juthat győzelemre, amíg azok, akik választásaikat kifejezésre is tudják juttatni, nem képesek bölcsen választani. Éppen ezért a demokrácia valódi védelmezője az oktatás.”

Franklin D. Roosevelt

A feltételek kialakulásához idő és szerencse is kell. Szerencse, hogy olyan emberek kerüljenek a megfelelő pozícióba, akik, akár csak átmenetileg is képesek saját hatalomvágyukat félretenni és egy ország, egy nép érdekét az előtérbe állítani. Még a legnagyobb jó szándékkal is lehet mérhetetlen károkat okozni. Kell a széles körű társadalmi egyeztetés és elfogadás ahhoz, hogy egy jogrendszer alapköve biztos, hosszú távú jövő elé nézhessen. Amíg ezek a feltételek hiányoznak, az alkotmányozási folyamat nem lehet sikeres. 

Budapest

(Egy alkotmány megalkotása legalább olyan aprólékos munkát igényel, mint egy halasi csipke elkészítése. Szülővárosom büszkeségének ezúton kívánok boldog 110. születésnapot. Bárcsak a halasi csipke életrekeltőihez hasonló gonddal és figyelemmel végezné mindenki a dolgát kicsi hazánkban. Akkor talán reménnyel tekinthetnénk az eljövendő korok felé.)

No comments

Írja meg véleményét!