AMERIKAI
"Helló Világ!"
http://www.lakeshore-resort.com/?woolrich=outlet

Kuvikról, művészetről, szabadságról

„Minerva baglya szürkületkor kezdi meg röptét.”

Hegel

Minerva baglya, az Athene noctua, magyarul kuvik, egy apró, kicsi madár, mégis a bölcsesség, az igazságosság, a jog és bármilyen különös, a művészetek ókori görög istenasszonyának madaraként különleges szerepet töltött és tölthet be a jövőben is az európai kultúrában. A görög mitológia, a világ egyik legelső és legszínesebb szappanoperája az európai kultúra egyik olyan táptalaja, amiből közös eszmevilágunk majd kisarjadhat. A kis bagoly a sasok és oroszlánok között. A kuvik, bármiféle babona lengje is körül, kis termete ellenére hatalmas jelentőséget kaphat a szürkeség eloszlatásában. (A teljes sötétséggel szemben azonban már félő, hogy a XX. századi tapasztalatok alapján, már ő is tehetetlen.)

Ady, Karinthy, Kosztolányi; milyen jót nevethetnek most azon, hogy tankönyvi keretek közé szorították őket. Miközben műveik a legelképesztőbb körülmények, olykor a határidő nyomása alatt születtek, hol rosszabbul, hol jobban sikerültek (amelyek a tantervekbe is bekerülhettek), a saját bohókás életstílusuk során. Most pedig hivatalos verselemzést diktálnak a szöveggyűjteménybe a tanárok a műveik mellé. Az egész rendkívül idegen e nagy művészeinktől. Talán jobban megértenénk a műveiket, ha a saját életszemléletüket a magunkává téve közelítenénk meg azokat. És nem próbálnánk saját egyéni nézetrendszerünkbe beleerőszakolni őket.

Magyarországról: Most, hogy enyhül a szorítás, beindulhat teljes gázzal az önmegvalósítás. Magyarországon talán úgy a legkönnyebb választást nyerni, ha az egykori nemzeti sérelmekre rájátszva folyamatosan a láthatatlan, gonosz, nagy ellenség ellen uszítják a népet. Ebben az országban úgy látszik így a legkönnyebb győzedelmeskedni. Azonban valódi tartalom a felhangok mögött nincsen. Ez komolytalan politizálás, aminek egy fejlett, több mint ezeréves államban nem szabadna a mostanihoz hasonló teret nyernie. A sikerek felnagyításából és a kudarcok, a számok, a gazdasági mutatók félremagyarázásából egy ilyen sokat megélt országban hihetetlen, hogy ekkora politikai tőkét lehet kovácsolni. Hihetetlen és érthetetlen.

Szabadon, okosan. Ne árulják el senkinek, de ebben rejlik a nagy nyugati, európai titok. Azok vitték mindig is előre világunkat, akik kellő szabadsággal bírtak arra, hogy álmaikat megvalósítsák, ugyanakkor elég értelmesek voltak ahhoz, hogy álmaikat kordában tartsák. A Nyugat ilyen embereket tudott adni az emberiségnek. Nem hagyhatjuk összeroppantani. Minden erőnkkel küzdenünk kell érte. A mostani európai fejlemények, az európai pártok közös kampányáról, apró, de fontos lépés. Egy ekkora hatalmas monstrum esetén, mint a mi régi-új Uniónk, ez már jelentős fejlődésnek tekinthető. De a nagy céltól még messze vagyunk.

Nem szabad láthatatlan maradnunk. Nem elég jónak lenni, azt meg is kell mutatni. A nagy dolgok mindig nagy hatással vannak az emberekre. Még ha csak az illúzió erejével is. A túláradó, magával ragadó, olykor túlzásokba eső barokk tanította ezt nekünk. Ahogy a híveket egykoron a katolikus egyháznak, úgy ma az európai polgárokat az egységnek meg kell nyernie egy eszmének, egy közös szellemnek, az összetartozás érzetének. Ez van ma a legfőbb veszélyben – köszönhetően nehéz gazdasági helyzetünknek és az ebből a helyzetből (bel)politikai erőt kovácsolni vágyó politikusoknak. Nem szabad engedni, hogy az egység, a közösség eszméje elporladjon. Ez ellen megéri küzdeni. Meg kell, hogy érje.

No comments

Írja meg véleményét!