Bevezetés a polgári jog világába – nemcsak jogászoknak

A polgári jogi alapelvekről

Tartalom

I. Ember alkotta szabályrendszerek; kapcsolatuk; eltérések

II. A jog fogalma és funkciója egy demokratikus társadalomban

III. A polgári jog fogalma, főbb részterületei – tudományos szempontból

IV. A polgári jog rendszere a polgári jogról rendelkező legfőbb törvények alapján

V. A jogi alapelvekről

VI. Az alapelvek szükségességéről, lehetséges szerepéről, nélkülözhetőségéről

I. Ember alkotta szabályrendszerek; kapcsolatuk; eltérések

JOG – VALLÁS – ERKÖLCS: szabályrendszerek!!! Időbeli kialakulás? Eltérő funkció? à az emberi békés együttélés és fejlődés biztosítását (előmozdítását?) célozzák

Első konkrét megfogalmazásuk à ókori római jog à IUS-FAS-MOS (a rómaiak érték el először azt a társadalmi, gazdasági és kulturális fejlettségi szintet, ami a szabályrendszerek elkülönítéséhez szükséges volt; de itt még viszonylag erős kapcsolat + határozott természetjogi hatás à ez folyamatosan lazul)

JOG és VALLÁS viszonya: hosszas történelmi feszültség à a polgári fejlődés eredménye: egymás berkeibe nem avatkozhatnak bele

JOG és ERKÖLCS viszonya: viszonylag békés viszony; külső kényszerítő erővel bíró szabályrendszer – legbizonytalanabb (leggyengébb?) szabályrendszer: de!!! bizonyos szabályokban beszivárog a jog terrénumára (pl. jóhiszeműség és tisztesség elve, mint a kontinentális polgári jog egyik legfőbb alapelve)

Nem az időleges kialakulás a kérdés, hanem a funkció, amit betölteni igyekeznek: „külső”- „belső” szféra; általános, semleges, meggyőződéstől függő / független, vállaltan kötelező / önmagától fogva kötelező szabályok

II. A jog fogalma és funkciója egy demokratikus társadalomban

Jog: jogszabály (law), szabályrendszer, alanyi jog (right)

Szabályrendszer à

Demokratikus JOGállam à POLGÁRI fejlődés, a polgári állam, jogállam (mellérendeltség, egyenjogúság általános elve)

A jog olyan 1. ember alkotta szabályrendszer, 2. amelynek egyes szabályai  a hatályuk alá eső 3. jogalanyok között 4. létrejövő jogviszonyokat 5. az adott közösség fennmaradása és választott fejlődési útjának megfelelően meghatározza (a jogok mindig egy adott szilárd helyzetet tudnak ábrázolni)

A demokratikus jogállam és a polgári jog egymástól elválaszthatatlan tényezők (a polgári jog kialakulása a jogállam létrejöttéhez kötődött)

A jogállam az emberi közösségek olyan szervezett formája, amelyben a személyek(!) egymás közötti (magánjog), illetve a személyek(!) és az állam, ill. annak egyes szervei közötti (közjog) a jog által meghatározott jogviszonyok keretein belül felmerülő feszültségek általános, közös és a közösség többsége által igazságosnak tekintett szabályok alapján oldódnak fel (ez a jog legfőbb funkciója).

III. A polgári jog fogalma, főbb részterületei – tudományos szempontból

Polgári jog – Magánjog (minden polgári jogi jogviszony magánjogi is egyúttal, de nem minden magánjogi polgári jogi is egyben)

„A polgári jog törvény által garantálja az ember számára az önrendelkezés szabadságát, benne személyisége kibontakozását, önmegvalósítását és ehhez tartozóan a vagyonnal való szabad rendelkezést mind élők között, mind a rendelkező személy halála esetére” – tankönyvi fogalom.

A polgári jog azon jogszabályok, jogszokások és jogelvek összessége, amely a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető személyi és vagyoni viszonyait.

Az életviszonyoknak két fő csoportját különítjük el (személyi és vagyoni viszonyok) à ehhez igazodó polgári jogi szabályozás: a személyek és az őket megillető személyiségvédelem joga (személyek joga) à a jogalanyokat érintő vagyoni – dologi és kötelmi – jogviszonyok (vagyonjog)

Kérdéses területek: Családjog, Társasági jog (Kereskedelmi jog), Szellemi alkotások joga, Versenyjog, Fogyasztóvédelem, Természetvédelem, Földjog à sajátos jogviszonyok okán

IV. A polgári jog rendszere a polgári jogról rendelkező legfőbb törvények alapján

A PTK felépítése (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről)

–      I-VIII. Könyv (Bevezető rendelkezések; Az ember mint jogalany; A jogi személy; Családjog; Dologi jog; Kötelmi jog; Öröklési jog; Záró rendelkezések)

Egyéb kisebb kódexek (példák) (Lásd.: később értelmezési alapelv 1.2.) Nem feltétlenül polgári jog, talán még nem is teljesen magánjog

–      2010. évi CIV. törvény sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól

–      1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

–      1999. évi LXXVI. tv a szerzői jogról

–      1995. évi XXXIII. tv. a találmányok szabadalmi oltalmáról

–      1997. évi XI. tv. a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról

–      2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról

–      2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról

–      1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

Más jogágakkal való szoros viszonyt igazoló jogszabályok (példák) à pl. Eljárásjog, Pénzügyi jog, Agrárjog (bizonyíték à a jogrendszer minden területe kapcsolatban áll egymással)

–      1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

–      1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

–      2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

–      2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

–      1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

–      2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról

Közjogi jogszabályok hatása (példák)

–      2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

–      2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról

V. A jogi alapelvekről

Általános jogi alapelvek (Vagy Alaptörvényben jelennek meg, vagy nemzetközi dokumentumokban)

–      Az ésszerűség elve

–      Az igazságosság elve

–      A jogbiztonság elve

–      A tulajdon védelmének elve

–      A személy védelmének elve

A polgári jog alapelvei

–      A Ptk.-ban szereplő alapelvek

  • Értelmezési alapelv
  • A jóhiszeműség és a tisztesség elve
  • Az elvárható magatartás elve
  • A joggal való visszaélés tilalma

–      A Ptk.-ban nem szereplő alapelvek

  • !!!A rendeltetésszerű joggyakorlás elve!!!  (mindarra jogod van, ami nem…; csak arra van jogod, hogy… eltérő felfogás, kiindulópont a korábbiaktól)
  • Az autonóm mozgástér védelmének elve
  • A jogfejlesztő értelmezés elve

–      További speciális alapelvek (Családjog pl. házasság és család védelme; Kötelmi jog: pl. szerződési szabadság)

1:2. § [Értelmezési alapelv]

1.1. (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.

1.2. (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.

1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]

(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]

(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]

(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

A Ptk.-ban szereplő elvek

1. Értelmezési alapelv

1:2. § [Értelmezési alapelv]

1.1. (1) E törvény rendelkezéseit Magyarország alkotmányos rendjével összhangban kell értelmezni.

1.2. (2) A polgári jogi viszonyokra vonatkozó jogszabályokat e törvénnyel összhangban kell értelmezni.

Alkotmányos rend? Melyik? Mindenkori? à örök túlélő PTK?

2. A jóhiszeműség és tisztesség elve

1:3. § [A jóhiszeműség és tisztesség elve]

(1) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.

Követelmény? Kié? Mié? Alapelv?

3. Az elvárható magatartás elve

1:4. § [Az elvárható magatartás elve. Felróhatóság]

(1) Ha e törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Ezt csak a joggyakorlat határozhatja meg à angolszász reasonable man („ésszerűen gondolkodó ember”)

4. A joggal való visszaélés tilalma

1:5. § [A joggal való visszaélés tilalma]

(1) A törvény tiltja a joggal való visszaélést.

Nemcsak a törvény (melyik?) tiltja; maga az egész jogrendszer ezen a kiindulóponton nyugszik.

VI. Az alapelvek szükségességéről, lehetséges szerepéről, nélkülözhetőségéről

Eltérő felfogások a nagy jogrendszerekben

Continental law: rettegnek tőle, hogy egy életviszonyra nem lesz szabály à alapelvek à értelmező, hézagpótló funkció: segítik, de meg is kötik a bírót à hatalmi ágak elválasztása („A bíró a törvény szája.” Nem ő értelmez magától, ha más nem is, de az alapelvek irányítják.)

Common law: ha nincsen precedens à nem kell megijedni, alkotunk egy újat (Az alapelvek túlzott bizonytalanságot hordoznak magukban, amely kockázatot nem engedhetjük meg magunknak.)

No comments

Írja meg véleményét!

 

Még több blog