A visszaszámlálás a végéhez közeledik. A demokratikus alkotmány végperceivel együtt Magyarország ideje is vészesen fogy. A nagypolitikában a hibák sosem maradnak megtorlatlanul.

2 Comments

Az ombudsmanok, még egyelőre így, többes számban a témája a bejegyzésnek. Fontos szerepet töltenek-e be az országgyűlési biztosok egy demokratikus állam működésében? Szüksége van-e egy fiatal demokráciának az ombudsmanok őrző, felügyelő szerepére? Szerencsés-e helyettesekkel pótolni az egymástól eddig független biztosokat? Ezekre a kérdésekre keresi az írás a választ.

One comments

Mit jelent számunkra a Szent Korona? Valóban szükséges szerepeltetni az új alkotmányban? Milyen többletértelmet rejt magában ez az ereklye? Egyáltalán ereklyeként tekintenünk-e rá már a XXI. században, vagy még mindig szimbólumként? És vajon melyik értelmezés a valós és a szerencsés?

5 Comments

Az önkormányzatok a demokrácia bástyái (lehetnek). Lehetnek, ha biztosítják működésüket, függetlenségüket, önállóságukat. Ha azonban a központi hatalom mélyebben kíván beavatkozni a helyi önkormányzatok feladataiba, akkor fennáll a veszélye annak, hogy az önkormányzati hatalom eljelentéktelenedik, a központi kormányzat kezébe kerül. A helyi önkormányzás jogának ily módon történő korlátozása komoly veszélyeket rejt magában. Olyan veszélyeket, amik következményeibe jelen helyzetünkben talán még belegondolni sem tudunk.

One comments

Új Alkotmány kell. Hogy minek? Az nem fontos, csak kell. Kell, mert megvan hozzá a politikai hatalom. Kell mert megvan hozzá a kétharmad. Kell, mert vannak, akik a magyar történelemből kitörölhetetlenné akarnak válni. És ezért mindent meg kívánnak tenni. Mert ez nemzeti. Csak ez nemzeti. Hogy te másképpen gondolod? Akkor te nem vagy nemzeti. Ennyi.

No comments

A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának egyik legújabb határozata a rövid írást megalapozó gondolatok ihletője. A kormánytisztviselők indokolás nélküli elbocsátását alkotmányellenesnek találta a testület. Azonban a rendelkezést csupán 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg, nem a határozat közzétételével. Akkor ez esetben "hozott is, meg nem is" az AB?

No comments

„Nincs nagyobb bűn, mint másokat vezetni, másoknak parancsolni, másokon uralkodni akarni - ahhoz való tulajdon és talentum nélkül.”

8 Comments

1989-90-ben mást jelentett volna a sajtószabadság, mint 2010-ben? Az igazság az, hogy a sajtószabadság már születésekor, valamikor a XVIII. században sem jelentett mást, mint manapság. Én szabad vagyok, arról írhatok és tudósíthatok, amiről akarok, a többi magyar állampolgár pedig szabadon eldöntheti, hogy elolvassa-e a soraimat, meghallgatja-e szavaimat. Ha végképp nem figyelnek rám, úgyis elhallgatok. De ha elhallgattatnak, akkor zúgolódom.

5 Comments

1949-ben a sztálini alkotmány szolgált mintául a magyar alkotmány megalkotásához, azonban az alaptörvény akkori és mai állapotában pusztán csak a váz, a törvényi szerkezet az, ami megegyező. Érthetőbben kifejezve, csak a pulyka csontvázát tartottuk meg, a tölteléket azonban teljesen kicseréltük benne.

No comments

Minden (alap)jog az emberi méltósághoz fűződő jogból vezethető le, ami minden embert – függetlenül bármilyen egyedi, megkülönböztető tulajdonságától – megillet. Nem azért hivatkozott oly gyakran az Alkotmánybíróság erre az alapjogra, mert az fontosabb, mint a magántulajdonhoz fűződő jog. Az emberi méltósághoz fűződő jogból eredeztethető az összes többi alapjog, és ezért erős „hátországát” is nyújtja többi alapjognak. Az emberi méltósághoz fűződő jogra mindig hivatkozhatott az Alkotmánybíróság, ezért és nem más okból szerepeltette azt oly gyakran határozataiban.

No comments