Honalapítóról, a szélsőségekkel való szembeszállás lehetőségéről, az európai türelemről. Miért tudnak a szélsőséges eszmék olykor-olykor erőre kapni és mi lehet az egyetlen megnyugtató megoldás ellenük? Vajon mennyire elszánt az Európai Unió az európai érdeke tagállamival szembeni megvédelmezésére? (Egy boldogabb világban már a maga a kérdés abszurd volna. Hogyan lehetne egy államot európainak nevezni, ha nem tartja tiszteletben a kontinens nemzetei uniójának alapkövének számító közös európai értékeket? Egész egyszerűen értelmezhetetlen. Annak kellene lennie. Így igaz.)

No comments

A kormányzat most hatalmas hibát követett el. Talán a saját bukása árán még megmenthető az ország. Az Alaptörvény megszületésének körülményei és rövid élete tökéletes megtestesíti azt a tragikomikus világot, amit ez a mostani vezetőréteg teremtett körénk. Most oda tartották a tőrt az ország szíve elé; csak kicsit kell már rajta bökni, hogy bele is dőljön. A kormányzat talpon maradhat, az ország megbukik. Na, itt az egyik fő különbség a demokrácia és a diktatúra között; demokráciákban éppen a fordítottja a szokásos.

No comments

Hazugságok jönnek, hazugságok mennek. Azonban egy idő után a hazugságok hegye leomlik és mindenkit, aki azt megpróbálta fenntartani maga alá temet. Ez nem összehangolt külső támadás, hanem hosszú idő alatt önmagunknak ásott mélységesen mély, aláaknásított, öngyilkos csapda.

One comments

Emberi méltóságról, mint kiinduló pontról. Majd ebből levezetve az aktualitásokról. Ifjakról és az Alkotmánybíróság újabb történelmi léptékű határozatáról. A vörös csillag és egyéb önkényuralmi jelképek megítélése sosem egyszerű kérdés. De az Európai Emberi Jogi Bíróság már döntést hozott az ügyben, többször is. Egy olyan megnyugtató döntést, ami segíthet az egykori kommunista államoknak is a civilizációs fejlődési lépcsőn továbblépni.

No comments

A hallgatók és a diákok támogatására. Egy államnak sincs joga kisajátítani a felnövekvő állampolgárainak jövőjét. A demokratikus államok egész egyszerűen nem ezért vannak. Erőszakkal, represszióval, zsarolással kísérletezni céljai elérése érdekében egy demokratikus rendszerben a vezető réteg tagjainak esze ágába sem jut, mert tudják, hogy a polgárai abban a pillanatban elsöprik és felváltják másokkal. Abba az ábrándba senki se ringassa magát, hogy úgysincs rajta kívül érdemi alternatíva a politikai porondon. Majd lesz. Amint szükség lesz rá, megjelenik. Az akkora pedig már felnőtt állampolgárok pedig ítéletet fognak hozni. Minden rosszul számított, elhibázott lépésért. Ehhez ne férjen kétség. Ennyire már keletiségünket levetkőzve mi is európaiak vagyunk. Erővel irányítani minket már nem lehet. Azt már kinőttük.

No comments

Miért van szüksége egy államnak alkotmányra? Elengedhetetlenül szükséges-e az alkotmány írott formába önteni, vagy az alkotmányosság szelleme nem feltétlenül igényel papírhalmokat a létezéshez? Miért fontos a demokratikus államokban, hogy alkotmányukat tekintsék egész működésük, minden szabályrendszerük kiindulópontjának, legfőbb értékhordozónak és hivatkozási alapnak? Ezekre a kérdésekre kísérelünk meg sorozatunk ezen részében választ találni. Bízunk benne, hogy néhány percen belül az olvasó is ráérez arra, hogy az alkotmány (akár írott, íratlan) és az alkotmányosság minden államban a demokratikus működés elengedhetetlen feltétele. Biztos lábakon álló alkotmányos szellemiség nélkül egy állam működése, demokratikus beállítottsága megingathatóvá válhat, ami rendkívüli veszélyeket rejt magában. Azonban egy kiforrott alkotmányos érzület minden diktatórikus csábítást legyőzhet.

No comments

Meddig lehet még elmenni? Ameddig mi eltűrjük. Ameddig félünk fellépni és azt mondani egységesen, hogy nem. Addig minden menni fog az eddigiekben megszokottak szerint. Addig fogják szorongatni az egyetemeket, ameddig mi mindannyian azt nem mondjuk, hogy elég volt. Ha pedig mi nem teszünk valamit, akkor majd a realitás fog homlokon csapni minket. De úgy, hogy talán csak tántorogva és nagy nehézségek árán fogunk tudni kikecmeregni a szakadékból. Ez is egy út. Veszélyes, de járható. Csakhogy még odáig is nehéz időn kell átvergődnünk.

No comments
2013, Jan. 10

New Way

Új útra kell vinnünk az európai nemzetek közösségét és végig kell haladnunk rajta velük. Ez a mi generációnk nagy feladata. Ezt várja tőlünk, ifjú európaiaktól a XXI. század.

No comments

Az emberi jogok azok, amelyek az emberi életet emberhez méltó életté tehetik. Az emberi jogok éppen olyan megfoghatatlanok, mint maga a demokrácia. Könnyű őket természetesnek tekinteni, egészen addig, amíg nem korlátozzák vagy éppen nem veszik el őket. Az emberi jogok olyanok, mint a szabadság. Olykor látszólag korlátozni szükséges őket, hogy az emberi együttélés megmaradjon, de a sérthetetlenségük ilyenkor is megmarad, csak a szükséges korlátozással lehetőség nyílik az emberi együttélésnek. Minden ember egyenlőnek született és az emberi jogok olyan velejárói az emberi lényeknek, amelyek elidegeníthetetlenek tőlük. Az emberi jogok bár egykoron emberek alkották meg őket, mára már a szabadság szülte demokrácia elválaszthatatlan elemeivé váltak. Ha az emberek is így akarják. Kiskunhalas, 2012. december 7. For all of you out there brave and free people, our friends please help and support us! We need you more than any time before! Don’t let the well-paid brazen liars fool you!

No comments

A hálaadás és Émile Zola előtt tisztelegve. A hálaadás és Európa? Látszólag semmi közös nincsen az ünnepben és az öreg kontinensben. Olykor pedig jót tenne, ha az európaiak is elgondolkodnának azon, hogy miért is kellene hálásnak lenniük. Ugyanis bőven van miért hálát adniuk. Hogy hogyan kapcsolódik Émile Zola és választott témánk egymáshoz? Émile Zola akkor írta bele magát végleg az emberiség történelmébe és akkor tett a leginkább tanúbizonyságot saját emberségéről és józan ítélőképességéről, amikor a társadalmi zűrzavar, az általános bizonytalanság a legrosszabbat hozta ki kora francia államszervezetének bizonyos szereplőiből. Kellenének nekünk most is ilyen Émile Zolák.

One comments