Az emberség joga. Az emberség joga se nem rossz, se nem jó. Semleges, egyszerűen csak vagy van, vagy nincs. De ezen az egyszerű tényen nagyon sok minden múlhat a világon. Az nem baj, ha először idegenkedünk más kultúrájú népektől, hiszen ismeretlenek, szokatlanok számunkra. A lényeg az, hogy az első meglepetés után hogyan viszonyulunk hozzájuk. Elfogadjuk-e az eltérő szokásokat mindaddig, amíg azok másnak nem okoznak fájdalmat? Nem használunk-e más népeket bűnbaknak a saját beteljesületlen vágyainkért és nem bánunk velük úgy, ahogy az még az állatvilágban is tűrhetetlen (ahonnan az emberi faj állítólagosan egyszer régen kiemelkedett). Nos, ez sok egyéb feltétel mellett az emberség jogának követésétől is függ.

No comments

Az Alkotmánybíróság még kitart. Egy más, szebb, boldogabb múltban ebben még nem is lenne semmi meglepő, főleg, ha egy olyan vérlázító, arrogáns, cinikus és átlátszó politikai fogásról lenne szó, mint a magyar választási regisztráció. De most még így megtépázott állapotában is tisztelet illeti meg azon tagjait, akik még hűek jogászi mivoltukhoz és példaképül szolgálhatnak az elkövetkező jogászgenerációk számára. Hiszen tulajdonképpen nem erről szólna az ő alkotmánybírói létük? Menteni a jogállamot, amikor más már nem segít. Néhány hónap múlva talán végleg elveszíti erejét. De még él, még, él, él.

No comments

Az emberi jogok azok, amelyek az emberi életet emberhez méltó életté tehetik. Az emberi jogok éppen olyan megfoghatatlanok, mint maga a demokrácia. Könnyű őket természetesnek tekinteni, egészen addig, amíg nem korlátozzák vagy éppen nem veszik el őket. Az emberi jogok olyanok, mint a szabadság. Olykor látszólag korlátozni szükséges őket, hogy az emberi együttélés megmaradjon, de a sérthetetlenségük ilyenkor is megmarad, csak a szükséges korlátozással lehetőség nyílik az emberi együttélésnek. Minden ember egyenlőnek született és az emberi jogok olyan velejárói az emberi lényeknek, amelyek elidegeníthetetlenek tőlük. Az emberi jogok bár egykoron emberek alkották meg őket, mára már a szabadság szülte demokrácia elválaszthatatlan elemeivé váltak. Ha az emberek is így akarják. Kiskunhalas, 2012. december 7. For all of you out there brave and free people, our friends please help and support us! We need you more than any time before! Don’t let the well-paid brazen liars fool you!

No comments

19. cikk Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) A szólásszabadság a nyugati kultúrkör jogrendszerének egyik alappillére. A mai demokráciák elődeiben az mozdulni kész rétegek hamar ráébredtek a kimondott/leírt szavak hatalmára. Mind a mai napig rendkívül fontos, hogy egy demokratikus szabad államban nem szabad – az esetleges visszaélések ellenére sem – a mindenkit megillető szólásszabadságot korlátozni. Ez legalább olyannyira veszélyes lenne, mint a visszaélések büntetlenül hagyása.

No comments

Óriási hiba egy nemzet lelkébe taposni. Akár akarattal történik a dolog, akár véletlenül. De még ennél is súlyosabb tett, igazi bűn, még ha nem is nyer jogi formát, egy országot, a hazát, ha úgy tetszik, piacon használt mérlegben a súlyát megsaccolva, kilónként áruba bocsátani és a vevőkre rátukmálni.

No comments

A magyar fiatalokat egy féléven belül többször is bizonytalanságba sodorni, hol az államilag finanszírozott helyek drámai csökkentésével, hol azok átszervezésének ötletével, hol egyes iskolák megszüntetése tervének felröppentésével, több mint hazárdjáték. Ilyen gyorsan, ennyi változásra nemhogy tizennyolc éves alig felnőtt emberek, de még az idősebbek és tapasztaltabbak sem tudtak volna felkészülni. Emellett az egyetemek és főiskolák is egyúttal rendkívül kétséges, kiszámíthatatlan helyzetbe kerültek (köszönhetően a finanszírozásukkal történő kormányzati játszadozással és költségvetési gazdálkodásuk visszatérően okkal, ok nélkül történő gyanúba keverésével. Egy ilyen áthangolásra legalább két évet kellett volna szánni. A jövendőbeli magyar értelmiség ennél a bánásmódnál jobbat érdemelne. Nagyon sajnálatos hogy ezeknek a fiataloknak már most a saját bőrükön kell megérezniük, hogy a joggal milyen módon lehet mások kárára visszaélni. Még ha utóbb egy kormányzat lehetővé is teszi majd ezen szerződések megtámadását, a sérelem akkora már megtörtént.

No comments

Egy jogállam leépítése főbb lépcsőinek áttekintése mindig hasznos; többek között a visszautat is mutatja; hogyan kellene majd a magyar jogállamot újból felépíteni a következő választások után bekövetkező esetleges redemokratizáló folyamatban. Amit egyszer leromboltak, azt újra kell építeni. A jövő korszak vezetőitől ez jóval több munkát és erőfeszítést fog igénybe venni, mint amennyivel az elementáris károkat elő lehetett idézni. Erre kell felkészülniük azoknak, akik vállalkozni mernek majd a feladatra. Hiszen ugyanolyan eszközökkel, ahogyan a rombolás történt, alkotni nem lehet. Az igaz út pedig mindig jóval hosszadalmasabb és több türelmet és kompromisszumkészséget igénylő, mint a könnyű út.

No comments

Mind a kettő rendkívül érdekes terméke a jogalkotásnak. Miért különleges jogszabály a munka törvénykönyve és miért elfogadhatatlan a felsőoktatásból a jövőben kikerülő diplomások lehetőségeinek előre történő behatárolása? A cél sosem szentesítheti az eszközt - ezt már Machiavelli is tudta.

No comments

A kétharmados törvények egy lehetséges kormányváltás után sem fognak eltűnni. Megoldást kell találni a bebetonozottnak vélt törvények szorítása ellen. Azért, hogy az elkövetkező évtizedekben az ország működése ne lehetetlenüljön el.

No comments

„Nem ígérhetek mást, csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket.” Sir Winston Churchill "Rossz időket érünk, Rossz csillagok járnak. Isten ója nagy csapástól Mi magyar hazánkat! -" Arany János: Zách Klára

3 Comments